Gyakran Ismételt Kérdések
Miért jó, ha az Interneten kötöm kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésemet?
Kényelmes, gyors és a nap bármely időszakában elérhető.
Hogyan tudom igénybe venni a portál szolgáltatását?
Portálon a „Szabályozások” menüpont alatt elhelyezett „Üzletszabályzat” és „Használati útmutató” részletest tájékoztatást nyújt a portál szolgáltatásainak igénybevételéről, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kalkulátor használatáról.
Miért kötelező a kötelező?
A 2009. évi LXII. törvény szerint minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani.
A gépjármű kizárólag e feltételek fennállása esetén üzemeltethető a Magyar Köztársaság területén.
Milyen gépjárművekre kell kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kötni?
A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) első számú függelékének II. b) pontjában meghatározott gépjárművekre, továbbá a pótkocsikra, félpótkocsikra, mezőgazdasági vontatókra, segédmotoros kerékpárokra, a forgalomban való részvétel feltételeként hatósági jelzésre kötelezett lassú járművekre és munkagépekre.
A biztosítónak is kötelező?
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást szabályozó Kormányrendelet szerint a biztosítónak ajánlat elfogadási kötelezettsége van.
Kivéve két esetet:
- díjnemfizetés miatt törölt szerződést a biztosító a törlést követő biztosítási évben nem köteles befogadni,
- biztosító által felmondott kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást a törlést követő biztosítási évben nem köteles befogadni.
Mikor nem köteles elfogadni a Biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlatot?
Az a biztosító, amely az ajánlattevővel az adott biztosítási időszakra felelősségbiztosítási szerződést kötött, és ezt a biztosítottnak a biztosítási évfordulóra felmondta vagy az adott biztosítási időszakban a biztosított szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási időszakot közvetlenül követő biztosítási időszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.
Ki lehet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés szerződője?
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szerződője a gépjármű forgalmi engedélyébe bejegyzett üzemben tartó vagy a tulajdonos lehet.
Mi a teendő, ha az üzemben tartói bejegyzés év közben törlésre kerül?
Az üzembentartói bejegyzés törlésével egyidejűleg az üzembentartó által megkötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megszűnik. Amennyiben új üzembentartó kerül bejegyzésre, akkor az új üzembentartónak, ennek hiányában a tulajdonosnak kell új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kötnie a gépjárműre az üzembentartói bejegyzés törlésének napjától.
Mi az a Mabisz-díj?
2009.12.31-ig az elmaradt díjat nevezték Mabisz-díjnak. 2010.01.01-től az elmaradt díjat Fedezetlenségi díjnak nevezzük.
Mi az a Fedezetlenségi díj?
Az adott gépjármű vonatkozásában az üzembentartó biztosítási kötelezettségének – a szünetelés időtartamának, valamint az üzembentartó önhibáján kívül eső, hitelt érdemlően igazolt okból bekövetkező díjnemfizetés időtartamának kivételével – díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (fedezetlenség időtartama) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa meghatározott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj.
Mikor kell befizetni a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás első díját?
A díj mindig a kockázatviselés kezdetének első napján esedékes, de annak legkésőbb a szerződés kockázatviselésének kezdetétől számított 60 napon (türelmi idő) belül kell a biztosítótársaság számlájára beérkeznie. A befizetéshez szükséges díjbekérőt, csekket a biztosítótársaság küldi meg a szerződő részére. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik. Legyen körültekintő, mert abban az esetben sem hivatkozhat a Biztosító (jogosulti) késedelmére, ha a befizetéshez szükséges csekk vagy átutalási megbízás (értesítő) nem érkezik meg időben a szerződőhöz.
Ezért javasoljuk, hogy a szerződő ilyen esetben fáradjon be a Biztosító legközelebbi ügyfélszolgálati irodájába, ahol a biztosítási díjat személyesen készpénzben fizetheti meg, vagy a Biztosító bankszámlájára eseti utalással teljesítheti a gépjármű forgalmi rendszámára és a kötvényszámára való hivatkozással.
Mi az a türelmi idő?
A díj esedékességétől számított hatvannapos időszak, melynek a díj megfizetése nélkül történő leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – díjnemfizetéssel megszűnik.
Mi a teendő, ha nem érkezik meg kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésem befizetési csekkje?
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj rendezése minden esetben a szerződő kötelezettsége. Abban az esetben sem hivatkozhat a Biztosító (jogosulti) késedelmére, ha a befizetéshez szükséges csekk vagy átutalási megbízás (értesítő) nem érkezik meg időben a szerződőhöz.
Ezért javasoljuk, hogy a szerződő ilyen esetben fáradjon be a Biztosító legközelebbi ügyfélszolgálati irodájába, ahol a biztosítási díjat személyesen készpénzben fizetheti meg, vagy a Biztosító bankszámlájára eseti utalással teljesítheti a gépjármű forgalmi rendszámára és kötvényszámára való hivatkozással.
Mi a teendő, ha kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjamat biztosító nem vonja le a bankszámlámról?
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj rendezése minden esetben a szerződő kötelezettsége. Abban az esetben sem hivatkozhat a Biztosító (jogosulti) késedelmére, ha a befizetéshez szükséges csekk vagy átutalási megbízás (értesítő) nem érkezik meg időben a szerződőhöz.
Ezért kérjük, hogy a szerződő ilyen esetben fáradjon be a Biztosító legközelebbi ügyfélszolgálati irodájába, ahol a biztosítási díjat személyesen készpénzben fizetheti meg, vagy a Biztosító bankszámlájára eseti utalással teljesítheti a gépjármű forgalmi rendszámára és kötvényszámára való hivatkozással.
Javasoljuk továbbá, hogy keresse fel bankszámláját vezető pénzintézetet és ellenőrizze a sikertelen levonás okát. (A leggyakoribb problémák egyike a korábban megadott nem megfelelő limit, illetve a bankszámla fedezethiánya... stb.)
Mi a teendő, ha elfelejtettem befizetni kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díját?
Amennyiben a szerződő nem fizette be biztosításának díját és a biztosítótársaság törölte a szerződést díjnemfizetés miatt, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést újra kell kötni. Az újrakötés az adott biztosítási időszak hátralévő részére csak annál a társaságnál lehetséges, ahol az előző szerződés megszűnt. A korábban be nem fizetett díjat az új szerződés megkötésekor egy összegben be kell fizetni.
Felhívjuk szíves figyelmét, ha évközben más társaságnál köti újra – a korábban díjnemfizetés miatt megszűnt - kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződését, akkor az érvénytelen, az esetleges károkból eredő kötelezettség a szerződőt terheli.
Mit jelent a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás bónusz-malusz rendszere?
A biztosítók a kármentességet díjkedvezménnyel (bónusz), míg a károkozást pótdíjjal (malusz) szankcionálják.
A kötelező biztosítás bonus-malus rendszerének alapelveit 2011. június 15-től a 21/2011 (VI.10.) NGM rendelet szabályozza (2011. június 15-ig a 19/2009. PM rendelet volt hatályos), amit minden biztosítónak alkalmaznia kell. De a biztosítóknak van lehetőségük ettől a szabályozástól eltérni, lehetőség van egyes pontokat (pl. bonus kedvezmények mértéke) egyedileg meghatározni.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási rendszerben egy alap (A00), 10 bónusz és 4 malusz osztály van. A biztosítók a következő biztosítási időszakra a szerződéseket az alábbi táblázatban meghatározott módon sorolják osztályokba, figyelembe véve az okozott károk darabszámát:
Mikor kaphatok bónusz kedvezményt?
Ahhoz, hogy a kötelező biztosítás bonus-malus osztályba sorolása következő biztosítási évben egy osztályt emelkedjen, a szerződésnek a besorolást közvetlenül megelőző biztosítási időszakban legalább 270 napig hatályosnak és kármentesnek kell lennie. Ha kárt okozott, de azt a biztosítónak megtérítette, akkor a bonus folyamatosság nem szakad meg.
A biztosító az okozott károkat csak akkor veszi figyelembe, ha az első kárkifizetés a besorolást közvetlenül megelőző biztosítási időszakban megtörtént.
Mi a biztosítási időszak?
A biztosítási időszak a 2010. január 2. előtt hatályba lépett kötelező biztosítási szerződések esetén egy naptári év, azaz minden év január 1-től december 31-ig tart. A 2010. január 2-án, vagy azt követően hatályba lépett KGFB szerződések esetén a biztosítási időszak a szerződéskötéstől (kockázatviselés napjától) számított egy évig, azaz 365 napig tart.
Milyen kedvezményeket jelentenek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésben megszerezhető bónusz kedvezmények?
A kötelező felelősségbiztosítást szabályozó törvény és a törvényt kiegészítő 21/2011 (VI.10.) NGM rendelet nem szabályozza a bonus kedvezmények mértékét, a biztosítótársaságok egyedileg határozzák meg azokat. Általánosságban egy balesetmentes év 5% díjkedvezményt jelent.
A szerződéskötés előtt tanácsos az egyes biztosítótársaságok kedvezmény- és pótdíjrendszerével megismerkedni.
Milyen mértékű pótdíjat jelentenek a malusz besorolások?
A kötelező biztosítást szabályozó törvény és a törvényt kiegészítő 21/2011 (VI.10.) NGM rendelet nem szabályozza a malus pótdíjak mértékét, a biztosítótársaságok egyedileg határozzák meg azokat. A leggyakrabban alkalmazott pótdíjak: az M01 15%, az M02 35%, az M03 60%, az M04 pedig 100%-os pótdíjat jelent az alapdíjhoz képest.
A szerződéskötés előtt tanácsos az egyes biztosítótársaságok kedvezmény- és pótdíjrendszerével megismerkedni.
Mennyi ideig lehet érvényesíteni a bónuszt?
A korábban megszerzett bonus fokozat a szerződés megszűnését követő két éven belül érvényesíthető egy másik, azonos gépjármű-kategóriába tartozó gépjármű (pl. személygépkocsi–személygépkocsira, tehergépkocsi-tehergépkocsira) szerződésében. Míg korábban a díj nem fizetése esetén a bonus kedvezményt a szerződő elvesztette, 2010.01.01-től a fedezetlenségi díj megfizetésével a bonus kedvezmény is megmarad.
Lehetséges-e két, azonos gépjármű-kategóriába tartozó jármű bónusz kedvezményének megcserélése?
A bonus kedvezmény megcserélésére nincs lehetőség. Ha a szerződő egy adott gépjárműre már rendelkezik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel, és annak hatálya alatt egy másik, azonos gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre szóló szerződést A00 kategóriába kell sorolni. Amennyiben a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás (eladás, forgalomból történő végleges kivonás) miatt megszűnik, akkor a megszűnést követő naptól a korábban megszerzett bonus kedvezmény az ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre érvényesíthető.
Gépjárművet vásároltam. Az új biztosító elfogadja-e az előző biztosítónál megszerzett bónusz-besorolásomat?
A biztosító az üzembentartó nyilatkozata alapján teszi meg a besorolást. A nyilatkozatnak az alábbi adatokat kötelezően tartalmaznia kell:
- gépjármű forgalmi rendszáma
- előző biztosítási szerződés száma (kötvényszám)
- előző biztosítási szerződés kezdete és vége
- záró bonus-malus besorolás
Az üzembentartónak ügyelnie kell arra, hogy az adatok pontosak és a valóságnak megfelelőek legyenek.
A hatályos törvényi rendelkezések alapján a biztosító az alábbiak szerint határozza meg az adott szerződés besorolását:
• A biztosító – az üzembentartó nyilatkozata alapján - köteles az adott szerződés kezdetét követő 15. és 30. nap közötti időtartamon belül a 2009. évi LXII törvényben meghatározott kártörténeti nyilvántartásból lekérdezni a szerződés bonus-malus besorolásához szükséges adatokat.
• A biztosító az üzembentartó nyilatkozatának ellenőrzését követően, a biztosítási időszak kezdetét követő 45 napon belül meghatározza a szerződés végleges bonus-malus besorolását.
• Ha az üzembentartó nyilatkozatának adatait a biztosító a központi kárnyilvántartásban a 30. napig nem tudja leellenőrizni, akkor 15 napon belül erről az ügyfelet írásban értesíti. (Az üzembentartónak a hibásan/hiányosan/tévesen közölt adatokat a lehető legrövidebb időn belül korrigálnia kell az aktuális felelősségbiztosítója felé annak érdekében, hogy a biztosító ellenőrizni és érvényesíteni tudja az általa közölt adatok alapján a szerződés besorolását.)
• Amennyiben a kárnyilvántartásban a nyilatkozat adatai a 60. napig sem beazonosíthatóak, akkor a biztosító 15 napon belül A00 osztályba sorolja a szerződést a kockázatviselés kezdeti dátumától.
• Valótlan adatközlés esetén – melynek következtében a kárnyilvántartásban történő beazonosítás lehetetlenné válik - a biztosító a szerződést M4 osztályba sorolja.
• Az üzembentartó nyilatkozatának hiányában a szerződést a biztosító A00 osztályba sorolja.
A malusz besorolást is kötelező érvényesíteni?
A bonus-malus rendszert szabályozó NGM rendelet szerint igen.
Hogyan vihető tovább a bónusz kedvezmény megszűnt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésről?
Az üzembentartó által az adott kötelező biztosítási szerződés vonatkozásában már megszerzett bonus osztályba sorolás megmarad, ha a szerződés érdekmúlás miatt megszűnik, és az üzembentartó a szerződés megszűnését követő két éven belül ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató) új szerződést köt, akár ugyanazon, akár másik biztosítónál.
A bonus-malus rendszert szabályozó 21/2011. (VI.10.) NGM rendelet alapján a KGFB szerződések bonus-malus besorolásához szükséges adatokat az új biztosító köteles a - kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben meghatározott - kártörténeti nyilvántartásból lekérdezni. A lekérdezés az üzembentartó nyilatkozata alapján történik.
Hogyan lehet igazolni a megszerzett bónuszt?
A biztosító az üzembentartó nyilatkozata alapján teszi meg a besorolást. A nyilatkozatnak az alábbi adatokat kötelezően tartalmaznia kell:
- gépjármű forgalmi rendszáma
- előző biztosítási szerződés száma (kötvényszám)
- előző biztosítási szerződés kezdete és vége
- záró bonus-malus besorolás
Az üzembentartónak ügyelnie kell arra, hogy az adatok pontosak és a valóságnak megfelelőek legyenek.
A hatályos törvényi rendelkezések alapján a biztosító az alábbiak szerint határozza meg az adott szerződés besorolását:
• A biztosító – az üzembentartó nyilatkozata alapján - köteles az adott szerződés kezdetét követő 15. és 30. nap közötti időtartamon belül a 2009. évi LXII törvényben meghatározott kártörténeti nyilvántartásból lekérdezni a szerződés bonus-malus besorolásához szükséges adatokat.
• A biztosító az üzembentartó nyilatkozatának ellenőrzését követően, a biztosítási időszak kezdetét követő 45 napon belül meghatározza a szerződés végleges bonus-malus besorolását.
• Ha az üzembentartó nyilatkozatának adatait a biztosító a központi kárnyilvántartásban a 30. napig nem tudja leellenőrizni, akkor 15 napon belül erről az ügyfelet írásban értesíti. (Az üzembentartónak a hibásan/hiányosan/tévesen közölt adatokat a lehető legrövidebb időn belül korrigálnia kell az aktuális felelősségbiztosítója felé annak érdekében, hogy a biztosító ellenőrizni és érvényesíteni tudja az általa közölt adatok alapján a szerződés besorolását.)
• Amennyiben a kárnyilvántartásban a nyilatkozat adatai a 60. napig sem beazonosíthatóak, akkor a biztosító 15 napon belül A00 osztályba sorolja a szerződést a kockázatviselés kezdeti dátumától.
• Valótlan adatközlés esetén – melynek következtében a kárnyilvántartásban történő beazonosítás lehetetlenné válik - a biztosító a szerződést M4 osztályba sorolja.
• Az üzembentartó nyilatkozatának hiányában a szerződést a biztosító A00 osztályba sorolja.
A KGFB besorolást igazolni az előző biztosítótól hozott kárelőzményi igazolással is lehet, amennyiben az igazolás tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, a kármentességet vagy azt a tényt, hogy az üzembentartó a szerződés hatálya alatt hány, a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerősen megítélt kárt okozott.
Továbbvihető-e a bónusz kedvezmény a korábbi, de még el nem adott gépjárművemről?
Szaknyelven ezt párhuzamos üzemeltetésnek nevezzük. Új gépjármű vásárlásakor a kötelező felelősségbiztosítási szerződés díját mindig alapdíjban (A00 besorolás) kell fizetni, ha a szerződő a biztosítandó gépjármű mellett egy másik gépjárműre érvényes kötelező biztosítási szerződéssel rendelkezik. Amennyiben a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás (pl. eladás, forgalomból történő végleges kivonás) miatt megszűnik, akkor a megszűnést követő naptól a korábban megszerzett bonus kedvezmény az új, ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre érvényesíthető.
Ha A00-ban kötöttem kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésemet, utólag jóváírják-e a bónusz kedvezményt?
Az előző kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés törlésének napját követő naptól jóváírják a kedvezményt.
Eddig céges autót vezettem, az ott megszerzett bónusz megmarad-e, ha az új szerződésemet magánszemélyként kötöm?
A bónusz kedvezmény a szerződő személyéhez fűződik függetlenül attól, hogy a gépjárművet ki vezeti. Ezért a cég nevén megszerzett bónusz kedvezményt csak a cég viheti tovább az új szerződésére.
Igénybe vehetem-e kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés kötéséhez valamelyik családtagom által korábban megszerzett bónusz kedvezményt?
A bónusz kedvezmény a szerződő személyéhez fűződik függetlenül attól, hogy a gépjárművet ki vezeti. Ezért a családtag nevén megszerzett bónusz kedvezményt csak ugyanaz a családtag viheti tovább az új szerződésére.
Mi a teendő, ha ideiglenesen kivontattam gépjárművemet a forgalomból?
A gépjármű ideiglenes kivonása esetén a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 190/2004. Kormányrendelet értelmében - kettőtől hat hónapig terjedő időtartamban szüneteltethető. A szüneteltetéshez be kell mutatni a gépjármű ideiglenes kivonását igazoló okiratot (okiratokat). A szünetelés a bejelentést követő hónap első napjától kezdődik és tart az újbóli üzembe helyezés napjáig. Az újbóli üzembe helyezés napját az üzemben tartó köteles a biztosítónak bejelenteni. Abban az esetben, ha az üzemben tartó az újbóli üzembe helyezést hat hónapon belül nem jelenti be, a szerződés érdekmúlással megszűnik.
Mi a teendő, ha eladtam gépjárművemet?
A gépjármű ideiglenes kivonása esetén a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés– a kötelező biztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény értelmében – maximum hat hónapig terjedő időtartamban szüneteltethető. A szüneteléshez be kell mutatni a gépjármű ideiglenes kivonását igazoló okiratot (okiratokat). A szünetelés a bejelentés napjától kezdődik, és az újbóli üzembe helyezés napjáig tart. Az újbóli üzembe helyezés napját az üzembentartó köteles a biztosítónak bejelenteni. Ismételt forgalomba helyezés esetén a biztosítási díj első részletének esedékessége a szünetelés megszűnésének napja. Abban az esetben, ha az üzembentartó az újbóli üzembehelyezést hat hónapon belül nem jelenti be, a szerződés a szünetelés utolsó napját követő napon érdekmúlással megszűnik.
Meddig kell fizetni a gépkocsi felelősségbiztosítási szerződésének díját eladás és bizományba adás esetén?
Nagyon sok ügyfelünk vásárol új gépkocsit a régi beszámításával úgy, hogy a gépjármű-kereskedővel bizományosi szerződést köt.
A bizományba adással – függetlenül attól, hogy a régi autó árát kifizették, vagy beszámították az új gépkocsi árába – jogilag nem következik be az adásvétel, tehát nem lehet ilyen indokkal a kötelező felelősségbiztosítási szerződést vagy annak díjfizetését megszüntetni.
A bizományba vevő nem köthet kötelező biztosítást, mert nem ő az üzembentartója a gépkocsinak.
A gépjármű üzembentartójának – mint szerződőnek – kötelessége a kötelező felelősségbiztosítás fenntartása és díjrendezése a bizományosi szerződés időtartama alatt is.
Mi a teendő, ha ellopták gépjárművemet?
Teljes lopáskár esetén a gépjármű forgalomból történő kivonásáról készült határozat másolatát meg kell küldeni a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kezelő biztosítótársaság részére, ahol ez alapján tudják szerződését törölni. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést törölni csak akkor lehetséges, ha a szerződés a forgalomból történő kivonás napjáig díjjal rendezett.
Mi a teendő, ha totálkáros lett gépjárművem?
A totálkárnak két fajtáját különböztetjük meg: gazdasági vagy műszaki totálkárt.
Gazdasági totálkárnak nevezzük, amennyiben a gépjármű gazdaságosan nem javítható (a javítás költsége megközelíti vagy magasabb, mint a gépjármű káridőponti értéke). Ez esetben a tulajdonos eldöntheti, hogy gépjárművét ennek ellenére megjavíttatja, kivonatja a forgalomból vagy eladja.
Amennyiben a gépjármű olyan sérüléseket szenvedett, hogy annak megjavítása lehetetlen (pl. kiégett, sérült az alváz, stb.), műszaki totálkárnak nevezzük. Ebben az esetben a gépjárművet kötelezően ki kell vonni a forgalomból.
A forgalomból kivonó határozat vagy az adásvételi szerződés másolati példányának biztosítóhoz történő leadása szükséges a kötelező felelősségbiztosítás törléséhez.
Mi a teendő öröklés esetén?
Az üzembentartó halála esetén a gépjármű abban az esetben vehet részt a forgalomban, ha annak birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartja. A szerződés díjfizetéssel legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban. Ezt követően az örökös nevére kötelező biztosítási szerződést kell kötni.Halálesetet követően örökölhető-e a bónusz?
A bónusz kedvezmény a szerződő személyéhez fűződik függetlenül attól, hogy a gépjárművet ki vezeti, ezért a szerződő által megszerzett bónusz kedvezmény annak halála esetén a törvényes örökösre nem száll át, a kedvezmény nem örökölhető.
Mi az a zöld kártya?
Nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási igazolvány (kártya), amelyet a Nemzeti Iroda nevében a biztosítók állítanak ki a biztosított számára, a meglátogatott országban megkívánt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolására.
Nemzetközi bizonylat, amely külföldön a kötelező biztosítás meglétét igazolja, valamint 2010.01.01-től belföldön is elfogadott igazolóeszköz.
Mi az a rendszámegyezmény?
A Nemzeti Irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményt aláíró országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolás helyett az illető országban megkívánt biztosítási fedezet igazolásául a jármű forgalmi rendszámát az ország jellel együtt elfogadják.
Zöld kártyát hol kaphatok? Mi szükséges hozzá? Mennyibe kerül?
Nemzetközi gépjármű-biztosítási Zöldkártyát a Porsche Biztosításközvetítő Kft-től vagy közvetlenül a biztosító ügyfélszolgálatán igényelheti. Zöldkártyát kiadni csak a kötelező biztosítás díjrendezettsége esetén lehet, ezért a kiadásához igazolni kell a szerződés díjrendezettségét. A kártya kiadása ingyenes.
Mivel igazolhatom kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésem meglétét közúti ellenőrzés során?
A kötelező biztosítás fennállását tanúsító dokumentumokat a 34/2009. (XII.22) PM rendelet szabályozza:
- a biztosítást igazoló okirat az azon szereplő kockázatviselés időtartama alatt, illetve határozatlan tartamú szerződés esetén – amennyiben a kockázatviselés időtartama nincs feltüntetve - a kockázatviselés kezdő napjától számított 60 napig,
- az adott díjfizetési időszakra vonatkozó feladóvevény, vagy a díjfizetési bizonylat, amennyiben azok alapján egyértelműen megállapítható a díjfizetéssel rendezett időszak,
- a biztosító által kiadott igazolás,
- nemzetközi Zöldkártya.
Mit jelent a biztosítási évforduló?
2010.01.02. vagy azt követő tulajdonszerzés esetén a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés évfordulója a szerződéskötés (kockázatviselés kezdete) napja. 2010.01.02. előtti kezdetű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén a biztosítási évforduló egységesen 01.01. függetlenül attól, hogy a szerződés mikor került megkötésre. A szerződést – évfordulóra – indoklás nélkül felmondhatja a szerződő és a biztosító is. A szerződéssel kapcsolatos minden változást erre az időpontra érvényesíti a biztosító.
A biztosító felé be kell jelentenem megváltozott adataimat?
Az üzemben tartó köteles 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak a kötvényen feltüntetett adatok változását. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy egyes adatváltozások, mint pl. a lakcímváltozás, díjmódosulással járhatnak.
Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésemet kezelő biztosító korlátlanul megtéríti az általam okozott károkat?
A biztosító, illetve a Kártalanítási Számla kezelője egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1600 millió Ft összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától. A fenti összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit, valamint a kamatokat is.
Hova forduljak, ha kárt okoztak nekem?
Kárigényével közvetlenül a kárt okozó fél kötelező biztosítását kezelő biztosítótársasághoz fordulhat, a baleseti bejelentő és/vagy rendőrségi feljelentés benyújtásával.
További hasznos információkat talál portálunk „Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kárrendezési tippek” menüpontjában.
Hova forduljak, ha külföldön kárt okoztak nekem?
Kárigényével közvetlenül a kárt okozó fél kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződését kezelő biztosítótársasághoz fordulhat, amennyiben a károkozó külföldi állampolgár, a szerződését kezelő külföldi biztosítótársaságot kell felkeresni.
Nyelvi problémák, nehézségek esetén javasoljuk, kérje valamelyik nemzetközi kárrendező iroda segítségét vagy fogadjon ügyvédet a kárügy hatékony rendezése érdekében.
Mi a teendő, ha a károkozó ismeretlen?
Ha a balesetben Ön volt a vétlen fél, és a károkozó fél ismeretlen (pl. cserbenhagyás történt), akkor a kötelező biztosítás alapján kárigénye nem rendezhető, kivéve akkor, ha a káresemény során súlyos személyi sérülés is keletkezett. Az ismeretlen elkövető által okozott személyi sérüléssel is járó kárigényeket a MABISZ GKI rendezi.
Súlyos személyi sérülésnek minősül a balesetből eredően legalább 25%-os össz-szervezeti egészségkárosodással járó maradandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetből eredő, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egészségromlást okozó sérülés.
Amennyiben rendelkezik casco biztosítási szerződéssel, forduljon szerződését kezelő biztosítójához, kárigényét csak casco biztosítása alapján tudja érvényesíteni.
Mi a teendő, ha a károkozó nem rendelkezik érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel?
Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással nem rendelkező károkozó esetén, vagy amennyiben a kárbejelentés időpontjában a károkozó felelősségbiztosítója nem ismert, a bekövetkezett kárt bármely magyar – gépjármű kárrendezéssel foglalkozó – biztosítótársaságnál be lehet jelenteni. A biztosító a kárfelvételi szemlét és a kárszámítást elvégzi, és a káriratokat kifizetési javaslattal a MABISZ GKI által kezelt Kártalanítási Számla felé továbbítja. A kárrendezést a káriratok alapján a MABISZ GKI vagy az időközben megállapított felelősségbiztosító végzi. Amennyiben a károsult rendelkezik casco vagy egyéb vagyonbiztosítással, amely alapján a kár összege kifizethető, a kárt ezen szerződés alapján kell rendeztetni, a MABISZ GKI ilyen esetben nem nyújt kártérítést.
Mi az a kártalanítási számla?
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szerződéses rendszere 1991. július 1-jén történt bevezetésekor a jogszabály a Magyar Biztosítók Szövetségére (MABISZ) ruházta azon károk pénzügyi fedezetének elkülönített számlán való kezelését és a károsultak kártalanítását, amelyet a biztosítási szerződéskötési kötelezettség ellenére biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó, illetőleg bizonyos korlátok között ismeretlen üzemben tartó járművének üzemeltetésével okoztak. A Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű Kárrendezési Iroda (MABISZ GKI) egyik kiemelkedő feladata a fentebb említett károk rendezése.