Gyakran Ismételt Kérdések

Miért kötelező a kötelező?

A 2009. évi LXII. törvény szerint minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani.

A gépjármű kizárólag e feltételek fennállása esetén üzemeltethető Magyarország területén.

Milyen gépjárművekre kell kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kötni?

A közúti forgalomban való részvétel feltételeként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett - a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) első számú függelékének II. b) pontjában meghatározott - gépjárművekre, pótkocsikra, félpótkocsikra, mezőgazdasági vontatókra, négykerekű segédmotoros kerékpárokra (quad), lassú járművekre és munkagépekre, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmotoros kerékpárra.

A biztosítónak is kötelező?

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást szabályozó törvény szerint a biztosítónak ajánlat elfogadási kötelezettsége van.

Kivéve két esetet:

-     díjnemfizetés miatt törölt szerződés esetén a biztosító a törlést követő biztosítási évben a törölt szerződés üzemben tartójának ajánlatát nem köteles fogadni,

-     biztosító által a biztosítási időszak végére felmondott kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén a felmondott szerződés üzemben tartójának ajánlatát a felmondást követő biztosítási évben nem köteles elfogadni.

Mikor nem köteles elfogadni a Biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlatot?

Az a biztosító, amely a szerződés biztosítási időszak végére történő felmondására nyilatkozatot tett vagy a szerződés a biztosítási időszak alatt díjnemfizetés miatt szűnt meg, az üzemben tartónak a szerződés megszűnését közvetlenül követő biztosítási időszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.

Ki lehet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés szerződője?

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szerződője a gépjármű forgalmi engedélyébe bejegyzett üzemben tartó, ennek hiányában a tulajdonos lehet.

A forgalmi engedélybe év közben üzemben tartót jegyeztek be. Megkötheti-e az üzemben tartó a kötelező biztosítást?

Ha év közben üzemben tartót jegyeznek be, akkor a bejegyzett üzemben tartónak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kell kötnie. Az üzemben tartó bejegyzésének időpontjától az adott gépjárműre korábban megkötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés érdekmúlás miatt megszűnik.

Mi a teendő, ha az üzemben tartói bejegyzés év közben törlésre kerül?

Az üzemben tartói bejegyzés törlésével egyidejűleg az üzemben tartó által megkötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megszűnik. Amennyiben új üzemben tartó kerül bejegyzésre, akkor az új üzemben tartónak, ennek hiányában a tulajdonosnak haladéktalanul új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kell kötnie a gépjárműre, az üzemben tartói bejegyzés törlésének napjától. 

Mi az a Mabisz-díj?

2009.12.31-ig az elmaradt díjat nevezték Mabisz-díjnak. 2010.01.01-től az elmaradt díjat Fedezetlenségi díjnak nevezzük.


Mi az a Fedezetlenségi díj?

Az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének - a szünetelés időtartamának, valamint az üzemben tartó önhibáján kívül eső, hitelt érdemlően igazolt okból bekövetkező díjnemfizetés időtartamának kivételével - díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (fedezetlenség időtartama) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa meghatározott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj.

Mikor kell befizetni a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás első díját?

A díj mindig a kockázatviselés kezdetének első napján esedékes, de annak legkésőbb a szerződés kockázatviselésének kezdetétől számított 60 napon (türelmi idő) belül kell a biztosítótársaság számlájára beérkeznie. A befizetéshez szükséges díjbekérőt, csekket a biztosítótársaság küldi meg a szerződő részére. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik. Legyen körültekintő, mert abban az esetben sem hivatkozhat a Biztosító (jogosulti) késedelmére (tehát a díjfizetési kötelezettség fennáll akkor is), ha a befizetéshez szükséges csekk vagy átutalási megbízás (értesítő) nem érkezik meg időben a szerződőhöz.

Ezért javasoljuk, hogy a szerződő ilyen esetben fáradjon be a Biztosító legközelebbi ügyfélszolgálati irodájába, ahol a biztosítási díjat személyesen készpénzben fizetheti meg, vagy a Biztosító bankszámlájára eseti utalással teljesítheti a gépjármű forgalmi rendszámára és a kötvényszámára való hivatkozással. 

Mi az a türelmi idő?

A díj esedékességétől számított hatvannapos időszak, melynek a díj megfizetése nélkül történő leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - díjnemfizetéssel megszűnik.  

Mi a teendő, ha nem érkezik meg kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésem befizetési csekkje?

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj rendezése minden esetben a szerződő kötelezettsége. Abban az esetben sem hivatkozhat a Biztosító (jogosulti) késedelmére, ha a befizetéshez szükséges csekk vagy átutalási megbízás (fizetési értesítő) nem érkezik meg időben a szerződőhöz.

Ezért javasoljuk, hogy a szerződő ilyen esetben fáradjon be a Biztosító legközelebbi ügyfélszolgálati irodájába, ahol a biztosítási díjat személyesen készpénzben fizetheti meg, vagy a Biztosító bankszámlájára eseti utalással teljesítheti a gépjármű forgalmi rendszámára és kötvényszámára való hivatkozással.  

Mi a teendő, ha kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjat a biztosító nem vonja le a bankszámlámról?

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj rendezése minden esetben a szerződő kötelezettsége. Abban az esetben sem hivatkozhat a Biztosító (jogosulti) késedelmére (tehát a díjfizetési kötelezettség fennáll akkor is), ha a befizetéshez szükséges csekk vagy átutalási megbízás (fizetési értesítő) nem érkezik meg időben a szerződőhöz.

Ezért kérjük, hogy a szerződő ilyen esetben fáradjon be a Biztosító legközelebbi ügyfélszolgálati irodájába, ahol a biztosítási díjat személyesen készpénzben fizetheti meg, vagy a Biztosító bankszámlájára eseti utalással teljesítheti a gépjármű forgalmi rendszámára és kötvényszámára való hivatkozással.

Javasoljuk továbbá, hogy keresse fel bankszámláját vezető pénzintézetet és ellenőrizze a sikertelen levonás okát. (A leggyakoribb problémák egyike, hogy az esedékes díjrészlet magasabb, mint a korábban megadott limit, illetve a bankszámla fedezethiánya... stb.)

Mi a teendő, ha elfelejtettem befizetni a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díját?

Amennyiben a szerződő a 60 napos türelmi idő során nem fizette be kötelező biztosításának díját, a szerződés díjnemfizetés okkal megszűnik, és azt a biztosítótársaság töröli. Ebben az esetben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést újra kell kötni. Az újrakötés az adott biztosítási időszak hátralévő részére csak annál a társaságnál lehetséges, ahol az előző szerződés megszűnt. Az újrakötött szerződés megkötésekor meg kell fizetni az adott biztosítási időszak hátralévő részére járó díjat, a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés vonatkozásában - amennyiben még nem fizette meg - a türelmi időre járó díjat, a fedezetlenségi díjat, valamint az ezek után felszámítandó baleseti adó összegét is a jogszabályban meghatározottak szerint. 

Felhívjuk szíves figyelmét, ha évközben más társaságnál köti újra - a korábban díjnemfizetés miatt megszűnt - kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződését, akkor ez az újrakötött szerződés érvénytelen lesz, és az esetlegesen a gépjármű üzemeltetésével okozott kárt a szerződőnek kell megtérítenie. 

Mit jelent a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás bonus-malus rendszere?

A biztosítók a kármentességet díjkedvezménnyel (bonus), míg a károkozást pótdíjjal (malus) szankcionálják.

A kötelező biztosítás bonus-malus rendszerének leglényegesebb eltérést nem engedő 2011. június 15-től a 21/2011 (VI.10.) NGM rendelet szabályozza (2011. június 15-ig a 19/2009. PM rendelet volt hatályos), amit minden biztosítónak alkalmaznia kell. De a biztosítóknak a rendelet által megengedett mértékben lehetőségük van a szabályozástól eltérni, lehetőség van egyes pontokat (pl. bonus kedvezmények mértéke) egyedileg meghatározni. 

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási rendszerben egy alap (A00), 10 bonus és 4 malus osztály van. A biztosítók a következő biztosítási időszakra a szerződéseket az alábbi táblázatban meghatározott módon sorolják osztályokba, figyelembe véve az okozott károk darabszámát:

Mikor kaphatok bonus kedvezményt?

Ahhoz, hogy a kötelező biztosítás bonus-malus osztályba sorolása következő biztosítási évben egy osztályt emelkedjen, a szerződésnek a besorolást közvetlenül megelőző biztosítási időszakban legalább 270 napig hatályosnak és kármentesnek kell lennie. Ha kárt okozott, de azt a biztosítónak teljes mértékben megtérítette, akkor a bonus folyamatosság nem szakad meg.

A biztosító az okozott károkat csak akkor veszi figyelembe, ha az első kárkifizetés a besorolást közvetlenül megelőző biztosítási időszakban megtörtént.

Mi a biztosítási időszak?

A biztosítási időszak a 2010. január 2. előtt hatályba lépett kötelező biztosítási szerződések esetén a naptári év, azaz minden év január 1-től december 31-ig tart. A 2010. január 2-án, vagy azt követően hatályba lépett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések esetén a biztosítási időszak a szerződéskötéstől (kockázatviselés napjától) számított egy évig, azaz 365 napig tart.  

Milyen kedvezményeket jelentenek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésben megszerezhető bonus kedvezmények?

A kötelező felelősségbiztosítást szabályozó törvény és a törvényt kiegészítő 21/2011 (VI.10.) NGM rendelet nem szabályozza a bonus kedvezmények mértékét, a biztosítótársaságok egyedileg határozzák meg azokat. 

A szerződéskötés előtt tanácsos az egyes biztosítótársaságok kedvezmény- és pótdíjrendszerével megismerkedni.  

Milyen mértékű pótdíjat jelentenek a malus besorolások?

A kötelező biztosítást szabályozó törvény és a törvényt kiegészítő 21/2011 (VI.10.) NGM rendelet nem szabályozza a malus pótdíjak mértékét, a biztosítótársaságok egyedileg határozzák meg azokat.

A szerződéskötés előtt tanácsos az egyes biztosítótársaságok kedvezmény- és pótdíjrendszerével megismerkedni.

Mennyi ideig lehet érvényesíteni a bonust?

A korábban megszerzett bonus fokozat a szerződés megszűnését követő két éven belül érvényesíthető egy másik, azonos gépjármű-kategóriába tartozó gépjármű (pl. személygépkocsi-személygépkocsira, tehergépkocsi-tehergépkocsira) szerződésében. Míg korábban a díj nem fizetése esetén a bonus kedvezményt a szerződő elvesztette, 2010.01.01-től a fedezetlenségi díj megfizetésével a bonus kedvezmény is megmarad.

Lehetséges-e két, azonos gépjármű-kategóriába tartozó jármű bonus kedvezményének megcserélése?

A bonus kedvezmény megcserélésére nincs lehetőség. Ha a szerződő egy adott gépjárműre már rendelkezik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel, és annak hatálya alatt egy másik, azonos gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre szóló szerződést köt, akkor azt A00 kategóriába kell sorolni. Amennyiben a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás (eladás, forgalomból történő végleges kivonás, stb.) miatt megszűnik, akkor a megszűnést követő naptól a korábban megszerzett bonus kedvezmény az ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre szóló szerződésre érvényesíthető. 

A malus besorolást is kötelező érvényesíteni?

Igen, a bonus-malus rendszert szabályozó NGM rendelet alapján. 

Hogyan vihető tovább a bonus kedvezmény megszűnt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésről?

Az üzemben tartó által az adott kötelező biztosítási szerződés vonatkozásában már megszerzett bonus osztályba sorolás megmarad, ha a szerződés érdekmúlás miatt megszűnik, és az üzemben tartó a szerződés megszűnését követő két éven belül ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató) új szerződést köt, akár ugyanazon, akár másik biztosítónál.

A bonus-malus rendszert szabályozó 21/2011. (VI.10.) NGM rendelet alapján a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések bonus-malus besorolásához szükséges adatokat az új biztosító köteles a - kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben meghatározott - kártörténeti nyilvántartásból lekérdezni. A lekérdezés az üzemben tartó nyilatkozata alapján történik.

Hogyan lehet igazolni a megszerzett bonust?

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást a 2009. évi LXII. törvény, a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI.10.) NGM rendelet szabályozza.

A biztosító az üzemben tartó nyilatkozata alapján teszi meg a besorolást. A nyilatkozatnak - részben a bonus besorolás megállapítása érdekében, részben az üzemben tartó általános közlési kötelezettségére vonatkozó szabályok alapján - az alábbi adatokat kötelezően tartalmaznia kell:

-     gépjármű forgalmi rendszáma

-     előző biztosítási szerződés száma (kötvényszám) vagy kártörténeti rendszer azonosító szám (a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI. 10) NGM rendelet alapján)

-     előző biztosítási szerződés kezdete és vége

-     záró bonus-malus besorolás

Az üzemben tartónak ügyelnie kell arra, hogy az adatok pontosak és a valóságnak megfelelőek legyenek.

A hatályos törvényi rendelkezések alapján a biztosító az alábbiak szerint határozza meg az adott szerződés besorolását:

•     A biztosító - az üzemben tartó nyilatkozata alapján - köteles az adott szerződés kezdetét követő 15. és 30. nap közötti időtartamon belül a 2009. évi LXII törvényben meghatározott kártörténeti nyilvántartásból lekérdezni a szerződés bonus-malus besorolásához szükséges adatokat.

•     A biztosító az üzemben tartó nyilatkozatának ellenőrzését követően, a biztosítási időszak kezdetét követő 45 napon belül meghatározza a szerződés végleges bonus-malus besorolását.

•     Ha az üzemben tartó közlése alapján a szerződés besorolásához szükséges adatok a biztosítási időszak kezdetét követő 30. napig a kárnyilvántartásban nem beazonosíthatók, akkor 15 napon belül erről az ügyfelet írásban értesíti. (Az üzemben tartónak a hibásan/hiányosan/tévesen közölt adatokat a lehető legrövidebb időn belül korrigálnia kell az aktuális felelősségbiztosítója felé annak érdekében, hogy a biztosító ellenőrizni és érvényesíteni tudja az általa közölt adatok alapján a szerződés besorolását.)

•     Amennyiben a kárnyilvántartásban a nyilatkozat adatai a 60. napig sem beazonosíthatóak, akkor a biztosító 15 napon belül A00 osztályba sorolja a szerződést a kockázatviselés kezdeti dátumától és a besorolásnak megfelelő díjról értesítést küld az üzemben tartónak.

•     Akár a gépjármű azonosítására, akár a szerződés besorolására vonatkozó valótlan adatközlés esetén - melynek következtében a kárnyilvántartásban történő beazonosítás lehetetlenné válik - a biztosító a szerződést M4 osztályba sorolja.

•     Az üzemben tartó nyilatkozatának hiányában a szerződést a biztosító előzetesen A00 osztályba sorolja.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés besorolást igazolni az előző biztosítótól hozott kárelőzményi igazolással is lehet, amennyiben az igazolás tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, a kármentességet vagy azt a tényt, hogy az üzemben tartó a szerződés hatálya alatt hány, a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerősen megítélt kárt okozott.

Továbbvihető-e a bonus kedvezmény a korábbi, de még el nem adott gépjárművemről?

Gépjármű vásárlásakor a kötelező felelősségbiztosítási szerződés díját mindig alapdíjban (A00 besorolás) kell fizetni, ha a szerződő a biztosítandó gépjármű mellett egy másik, azonos kategóriájú gépjárműre érvényes kötelező biztosítási szerződéssel rendelkezik. Amennyiben a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás (pl. eladás, forgalomból történő végleges kivonás) miatt megszűnik, akkor a megszűnést követő naptól a korábban megszerzett bonus kedvezmény az ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjármű szerződésén érvényesíthető az érdekmúlás miatti megszűnéstől számított 2 éven belül. 

Ha A00-ban kötöttem kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésemet, utólag jóváírják-e a bonus kedvezményt?

Az előző kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés törlésének napját követő naptól jóváírják a kedvezményt, amennyiben a szükséges dokumentáció kíséretében bejelentésre kerül a biztosító részére.

Eddig céges autót vezettem, az ott megszerzett bonus megmarad-e, ha magánszemélyként kötök egy kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést?

A bonus kedvezmény a szerződő személyéhez fűződik függetlenül attól, hogy a gépjárművet ki vezeti. Ezért a cég nevén megszerzett bonus kedvezményt csak a cég jogosult érvényesíteni. 

Igénybe vehetem-e kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés kötéséhez valamelyik családtagom által korábban megszerzett bonus kedvezményt?

A bonus kedvezmény a szerződő személyéhez fűződik függetlenül attól, hogy a gépjárművet ki vezeti. Ezért a családtag által megszerzett bonus kedvezményt csak maga a családtag jogosult érvényesíteni az általa megkötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésen.

Mi a teendő, ha ideiglenesen kivonattam gépjárművemet a forgalomból?

Amennyiben az üzemben tartó kérelmére a gépjármű a forgalomból ideiglenes kivonásra került, a kivonás tényéről, valamint annak kezdő és záró időpontjáról a kötvénynyilvántartó szerv a biztosítót értesíti, azonban javasoljuk, hogy mind a kivonásról, mind az ismételt forgalomba helyezésről szóló okirat másolatát a biztosító részére juttassa el.

A jármű forgalomból történő ideiglenes kivonása időtartamára a biztosító kockázatviselése szünetel. A szünetelés időtartama alatt az üzemben tartó díjfizetési kötelezettsége nem áll fenn.

A szünetelés, azaz a gépjármű forgalomból történő ideiglenes kivonása történhet az üzembentartó kérelmére vagy hivatalból történő eljárás következtében. A biztosítót ezen tényről a törvény értelmében a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti. Szünetelés a kivonás napjától a szünetelés lejáratának napjáig, de legfeljebb egy évig tart. Amennyiben az újbóli üzembe helyezés egy éven belül nem történik meg, akkor a KGFB szerződés az egy éves időtartam utolsó napját követő napon megszűnik.

A szünetelést követő első KGFB díj fizetésének esedékessége a szünetelés megszüntetésének napja (ha erről a szerződő felek eltérően nem állapodtak meg).

A hivatalból történő kivonás esetén a biztosító - a kötvénynyilvántartó szervtől kapott információk alapján - az értesüléstől számított 15 napon belül tájékoztatja az üzemben tartót a KGFB kockázat szünetelésének tényéről és az esetlegesen bekövetkező károkozás következményeiről.

A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművek esetén a szünetelésnek nincs helye.

 

Mi a teendő, ha eladtam a gépjárművemet?

Eladás esetén a gépjármű adásvételi szerződés másolati példányát meg kell küldeni a kötelező biztosítási szerződést kezelő biztosítótársaság részére, ahol ez alapján tudják szerződését törölni. Kötelező felelősségbiztosítást eladás (érdekmúlás) ok miatt törölni csak akkor lehetséges, ha a szerződés az eladás napjáig díjjal rendezett, ellenkező esetben a szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg. Amennyiben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésen túlfizetés van, a többletdíj visszautalásra kerül a szerződő részére. 

Meddig kell fizetni a gépkocsi felelősségbiztosítási szerződésének díját bizományba adás esetén?

Nagyon sok ügyfelünk vásárol gépkocsit a régi beszámításával úgy, hogy a gépjármű-kereskedővel bizományosi szerződést köt.

A bizományba adással - függetlenül attól, hogy a régi autó árát kifizették, vagy beszámították egy másik gépkocsi árába - jogilag nem következik be az adásvétel, tehát nem lehet ilyen indokkal a kötelező felelősségbiztosítási szerződést vagy annak díjfizetését megszüntetni.

Bizományosi szerződés megkötése esetén az üzemben tartó személye nem változik, a bizományba vevő nem köthet kötelező biztosítást, mert nem ő az üzemben tartója a gépkocsinak.

A gépjármű üzemben tartójának - mint szerződőnek - kötelessége a kötelező felelősségbiztosítást díjfizetéssel hatályban tartani a bizományosi szerződés időtartama alatt is.  

Mi a teendő, ha ellopták a gépjárművemet?

Teljes lopáskár esetén a gépjármű forgalomból történő kivonásáról készült határozat másolatát meg kell küldeni a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kezelő biztosítótársaság részére, ahol ez alapján tudják szerződését törölni. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést ezen szerződés-megszűnési okkal törölni csak akkor lehetséges, ha a szerződés a forgalomból történő kivonás napjáig díjjal rendezett.

Mi a teendő, ha totálkáros lett a gépjárművem?

A totálkárnak két fajtáját különböztetjük meg: gazdasági- vagy műszaki totálkárt.

Gazdasági totálkárnak nevezzük, amennyiben a gépjármű gazdaságosan nem javítható (a javítás költsége megközelíti vagy magasabb, mint a gépjármű káridőponti értéke). Ez esetben a tulajdonos eldöntheti, hogy gépjárművét ennek ellenére megjavíttatja, kivonatja a forgalomból vagy eladja.

Amennyiben a gépjármű olyan sérüléseket szenvedett, hogy annak megjavítása lehetetlen (pl. kiégett, sérült az alváz, stb.), műszaki totálkárnak nevezzük. Ebben az esetben a gépjárművet kötelezően ki kell vonni a forgalomból.

A forgalomból kivonó határozat vagy az adásvételi szerződés másolati példányának biztosítóhoz történő leadása szükséges a kötelező felelősségbiztosítás törléséhez.  

Mi a teendő öröklés esetén?

Az üzemben tartó halála esetén a gépjármű abban az esetben vehet részt a forgalomban, ha annak birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartja. A szerződés díjfizetéssel legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban. Ezt követően az örökös nevére kötelező biztosítási szerződést kell kötni.

Amennyiben az üzemben tartó halálát követően a szerződést nem tartották hatályban, akkor a szerződéskötési kötelezettség a hagyatéki eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését követő naptól áll fenn.

Halálesetet követően örökölhető-e a bonus?

A bonus kedvezmény a szerződő személyéhez fűződik függetlenül attól, hogy a gépjárművet ki vezeti, ezért a szerződő által megszerzett bonus kedvezmény annak halála esetén a törvényes örökösre nem száll át, a kedvezmény nem örökölhető.

Megszűnik-e a szerződés, ha a jogi személy szerződő jogutódlással szűnik meg?

Nem szűnik meg érdekmúlási okkal a szerződés, ha a jogi személy szerződő jogutódlással szűnik meg.

Mi az a zöldkártya?

Nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási igazolvány (kártya), amelyet a Nemzeti Iroda nevében a biztosítók állítanak ki a biztosított számára, a meglátogatott országban megkívánt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolására.

Nemzetközi bizonylat, amely külföldön a kötelező biztosítás meglétét igazolja, valamint 2010.01.01-től - jogszabály által rögzítetten - belföldön is elfogadott igazolóeszköz.

Ez az igazoló lap nem azonos a hasonló elnevezésű környezetvédelmi felülvizsgálatot igazoló zöldkártyával.

Mi az a rendszámegyezmény?

A Nemzeti Irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményt aláíró országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolás helyett az illető országban megkívánt biztosítási fedezet igazolásául a jármű forgalmi rendszámát az ország jellel együtt elfogadják.

Zöldkártyát hol kaphatok? Mi szükséges hozzá? Mennyibe kerül?

Nemzetközi gépjármű-biztosítási zöldkártyát közvetlenül a biztosító ügyfélszolgálatán igényelheti. Zöldkártyát kiadni csak a kötelező biztosítás díjrendezettsége esetén lehet, ezért a kiadásához igazolni kell a szerződés díjrendezettségét. A kártya kiadása ingyenes.

Amennyiben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés a Porsche Biztosításközvetítő Kft. közreműködésével jött létre, akkor igényét jelezheti Társaságunk felé is, és közreműködünk az ügyintézésben.

Mivel igazolhatom kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésem meglétét közúti ellenőrzés során?

A kötelező biztosítás fennállását tanúsító dokumentumokat a 34/2009. (XII.22) PM rendelet szabályozza:

- a biztosítást igazoló okirat az azon szereplő kockázatviselés időtartama alatt, illetve határozatlan tartamú szerződés esetén - amennyiben a kockázatviselés időtartama nincs feltüntetve - a kockázatviselés kezdő napjától számított 60 napig,

- az adott díjfizetési időszakra vonatkozó feladóvevény, vagy a díjfizetési bizonylat, amennyiben azok alapján egyértelműen megállapítható a díjfizetéssel rendezett időszak,

- a biztosító által kiadott igazolás,

- nemzetközi zöldkártya.  

Mit jelent a biztosítási évforduló?

2010.01.02. vagy azt követő biztosítási szerződéskötés esetén a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés évfordulója a szerződéskötés (kockázatviselés kezdete) napjához igazodik. 2010.01.02. előtti kezdetű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén a biztosítási évforduló egységesen december 31. függetlenül attól, hogy a szerződés mikor került megkötésre. A szerződést - évfordulóra - indoklás nélkül felmondhatja a szerződő és a biztosító is.

A biztosító felé be kell jelentenem megváltozott adataimat?

Az üzemben tartó köteles 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak a kötvényen feltüntetett adatok változását. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy egyes adatváltozások, mint pl. a lakcímváltozás, díjmódosulással járhatnak.  

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésemet kezelő biztosító korlátlanul megtéríti az általam okozott károkat?

A biztosító, illetve a Kártalanítási Számla kezelője egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 1.220.000 eurónak megfelelő, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként 6.070.000 eurónak megfelelő összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni, amely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.

Hova forduljak, ha kárt okoztak nekem?

Kárigényével közvetlenül a kárt okozó fél kötelező biztosítását kezelő biztosítótársasághoz fordulhat, a baleseti bejelentő és/vagy rendőrségi feljelentés benyújtásával.

Hova forduljak, ha külföldi rendszámú gépjárművel kárt okoztak nekem?

Amennyiben a baleset a Zöldkártya Rendszer valamely tagországa területén következett be, és a kárt az Európai Unió valamely más tagállamában üzembe helyezett gépjármű okozta, a károsult igényével közvetlenül fordulhat a károkozó külföldi felelősségbiztosítójához vagy annak magyarországi ún. kárrendezési megbízottjához.

Amennyiben a balesetet nem az Európai Unió valamely tagországa területén üzembe helyezett gépjármű okozta, a károsult nem tudja igénybe venni kárrendezési megbízott segítségét. Ilyen esetben kárigényével közvetlenül a károkozó külföldi felelősségbiztosítójához fordulhat. 

Nyelvi problémák, nehézségek esetén javasoljuk, kérje valamelyik nemzetközi kárrendező iroda segítségét vagy fogadjon ügyvédet a kárügy hatékony rendezése érdekében.  

Mi a teendő, ha a károkozó ismeretlen?

Ha a balesetben Ön volt a vétlen fél, és a károkozó fél ismeretlen (pl. cserbenhagyás történt), akkor a kötelező biztosítás alapján kárigénye nem rendezhető, kivéve akkor, ha a káresemény során haláleset vagy súlyos személyi sérülés is keletkezett. Az ismeretlen elkövető által okozott személyi sérüléssel is járó kárigényeket a MABISZ ESZE (Elkülönített Szervezeti Egység) rendezi.

Súlyos személyi sérülésnek minősül a balesetből eredően legalább 25%-os össz-szervezeti egészségkárosodással járó maradandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetből eredő, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egészségromlást okozó sérülés.

Amennyiben rendelkezik casco biztosítási szerződéssel, forduljon szerződését kezelő biztosítójához, kárigényét csak casco biztosítása alapján tudja érvényesíteni.  

Mi a teendő, ha a károkozó nem rendelkezik érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel?

Kötelező felelősségbiztosítással nem rendelkező károkozó esetén, vagy amennyiben a kárbejelentés időpontjában a károkozó felelősségbiztosítója nem ismert, a bekövetkezett kárt bármely magyar - gépjármű kárrendezéssel foglalkozó - biztosítótársaságnál be lehet jelenteni.

A biztosító a kárfelvételi szemlét és a kárszámítást elvégzi, és a káriratokat kifizetési javaslattal a MABISZ ESZE által kezelt Kártalanítási Számla felé továbbítja. A kárrendezést a káriratok alapján a MABISZ ESZE vagy az időközben megállapított felelősségbiztosító végzi.

Amennyiben a károsult rendelkezik casco vagy egyéb biztosítással, amely alapján a kár összege kifizethető, a kárt ezen szerződés alapján kell rendeztetni, a MABISZ ESZE ilyen esetben csak az egyéb úton meg nem térült kár mértékéig nyújt kártérítést.

Mi az a Kártalanítási Számla?

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szerződéses rendszere 1991. július 1-jén történt bevezetésekor a jogszabály a Magyar Biztosítók Szövetségére (MABISZ) ruházta azon károk pénzügyi fedezetének elkülönített számlán való kezelését és a károsultak kártalanítását, amelyet a biztosítási szerződéskötési kötelezettség ellenére biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó, illetőleg bizonyos korlátok között ismeretlen üzemben tartó járművének üzemeltetésével okoztak. A Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű Kárrendezési Iroda (MABISZ ESZE) egyik kiemelkedő feladata a fentebb említett károk rendezése.

Mi az a baleseti adó?

A baleseti adó egy olyan adónem, amelynek bevezetésére az egészségügyi források bővítése érdekében került sor. A baleseti adóra vonatkozó részletes szabályokat a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (Neta tv.) szabályozza.

Ki kötelezett a baleseti adó megfizetésére?

Az adókötelezettség azokat érinti, akikre a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény szerinti biztosítási szerződéskötési kötelezettség vonatkozik, azaz az adó alanya a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kötő személy vagy szervezet.

Milyen időszakra kell baleseti adót fizetni?

Az adókötelezettség a biztosítási időszak első napján keletkezik, és utolsó napján szűnik meg. Ha a díj meg nem fizetése miatt a gépjármű forgalomból való kivonása iránt eljárás indul, akkor a adókötelezettség a gépjármű forgalomból való kivonása napján szűnik meg.

Kinek a részére és hogyan kell megfizetni a baleseti adót?

Az adó megállapítására, beszedésére, bevallására és befizetésére a törvény a biztosítót kötelezte, a szerződő pedig az adó biztosító részére történő megfizetésére kötelezett. A biztosítónak a megállapított adót a törvény hatálybalépését követően 2012. január 1-jén vagy későbbi időpontban esedékes biztosítási díjjal, díjrészlettel együtt kell beszednie, annyi részletben és olyan arányban, ahány részletben és amilyen arányban a szerződő a biztosítási díjat fizeti.

Mi a baleseti adó alapja?

A baleseti adó alapja az éves kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj, de a kirótt - a "normál" biztosítási díjnál jóval magasabb - fedezetlenségi díj után is meg kell fizetni az adót. Az adót továbbá a türelmi időre is be kell szednie a biztosítónak, ilyen esetben az adó alapja szintén a fedezetlenségi díj lesz. Határozott tartamú biztosítási szerződések esetében az adó alapja a határozott időtartamra megállapított egyszeri biztosítási díj.

Milyen mértékű a baleseti adó?

A baleseti adó mértéke az adóalap 30%-a, de az adó nem lehet több, mint a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 Ft/gépjármű. A 83 Ft-os napi felső korlát a fedezetlenségi díjra nem vonatkozik.

Változhat-e a fizetendő baleseti adó összege?

A baleseti adó mértékét a biztosítótársaságok éves rendszerességgel, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjhoz igazodva számítják ki.

Amennyiben a biztosítási év közben a biztosítási díj változik (pl. helytelen bonus besorolás korrigálása miatt), a baleseti adó összege is ennek megfelelően arányosan nő vagy csökken.

Mi történik, ha a baleseti adó megfizetése csak részben teljesül?

Amennyiben a szerződő a biztosítási díjat és a baleseti adó együttes összegénél kisebb összeget fizetett, akkor a befizetett összeget a törvény szerint -  a baleseti adó megfizetésének elsődlegessége miatt - úgy kell tekinteni, hogy a szerződő részben vagy egészben a megállapított adót fizette meg, így a biztosítási díj fizetésében hátralék keletkezik. Ebben az esetben a biztosítótársaságok felszólítást küldenek, amelyben kérik a hiányzó összeg megfizetését.

Miért jött létre a biztosítási adó?

A társadalmi közös kiadások fedezete, valamint a biztosításokkal összefüggő közterhek számának csökkentése érdekében alkotta meg az Országgyűlés a 2012. évi CII. törvényt a biztosítási adóról.

Ki kötelezett a biztosítási adó megfizetésére?

Az adó alanya a biztosító. Adóalany az Európai Gazdasági térség tagállamában székhellyel rendelkező vagy a Bit. szerint harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe, továbbá a határon átnyúló biztosítási szolgáltatást nyújtó is a törvény 2.§. szerinti tevékenység tekintetében (adóköteles a biztosítási szolgáltatás nyújtása, ha a kockázat felmerülésének a helye a Bit. 3. (1) bekezdés 36. pont b) alpontja alapján Magyarország).

Mi a biztosítási adó alapja?

A biztosítási adó alapja a biztosítási díj.

Mi a biztosítási adó mértéke?

Az adó mértéke casco biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 15%-a, míg vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 10%-a.

Utolsó módosítás: 2017.03.14.