Kötelező Biztosítás Információk

Tisztelt Látogató!

Az alábbiakban hasznos információkat kívánunk nyújtani a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatban.

Miért kötelező a KGFB?

A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősség-biztosítását (KGFB) 2010. január 1-től a 2009. évi LXII. törvény szabályozza, mely alapján minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani. Közúti forgalomban csak érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel lehet részt venni. 
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás nem csak a gépjármű üzemben tartója, hanem a Biztosító számára is kötelező. Ez azt jelenti, hogy a Biztosító nem utasíthatja vissza az ügyfél ajánlatát, hanem köteles azt befogadni, ha az ajánlat megfelel a Biztosító díjtarifájának. Kivétel ez alól, ha a Biztosító az aktuális biztosítási időszakot megelőzően az üzemben tartó biztosítási szerződését évfordulóra felmondta, vagy a biztosított szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg.

A Biztosító a biztosítási időszak kezdetét hatvan nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen időpontot megelőzően szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen.  

Szerződésre kötelezettek

A kötelező felelősségbiztosítási szerződés megkötésére a forgalmi engedélybe bejegyzett üzemben tartó kötelezett. Amennyiben nincs üzemben tartói bejegyzés, akkor a mindenkori tulajdonosnak kell a kötelező biztosítást megkötni. Amennyiben egy adott gépjármű esetében a tulajdonos és az üzemben tartó személye nem azonos, akkor a KGFB-t csak az üzemben tartó kötheti meg.

Amennyiben évközben üzemben tartó bejegyzésére kerül sor, akkor az üzemben tartói bejegyzéssel a tulajdonos által kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megszűnik, és az üzemben tartónak kell arról gondoskodnia. A bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő személyéhez fűződnek. 

Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási kötelezettség címzettje nem állapítható meg, a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartja.


Nem lehet a biztosítás szerződője a gépjármű bérlője, használója stb. még abban az esetben sem, ha azt szerződésben határozták meg, de a forgalmi engedélyben üzemben tartóként nem szerepel.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szolgáltatása

A biztosító, illetve a Kártalanítási Számla kezelője egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 1.220.000 eurónak megfelelő, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként 6.070.000 eurónak megfelelő összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni, amely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.

A kötelező biztosítás területi hatálya

A biztosítási szerződés területi hatálya az Európai Gazdasági Térség és Svájc területére, valamint a nemzetközi zöldkártya rendszer azon országai területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétoldalú megállapodást kötött. A nemzetközi megállapodásban részt vevő országok listája elérhető a MABISZ honlapján.

A kötelező biztosítás időtartama, és a díjfizetési kötelezettség

Új gépjármű esetén a forgalombahelyezés napjától, használt gépjármű esetében pedig a tulajdonszerzés, azaz az adásvételi szerződés keltének napjától (haladéktalanul) kell az üzemben tartónak a kötelező biztosítási szerződést megkötni. Amennyiben a szerződéskötésre csak később kerül sor, a szerződő köteles az eltelt időre úgynevezett fedezetlenségi díjat fizetni, melynek összege az adott időszakra fizetendő biztosítási díj összegét jelentősen meghaladja.

A biztosítót a biztosítási díj a kockázatviselés kezdetének napjától a kockázatviselés végének napjáig illeti meg. 

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében határozatlan időtartamra jön létre. A biztosítási időszak a 2010. január 2. előtt hatályba lépett kötelező biztosítási szerződések esetén egy naptári év, azaz minden év január 1-től december 31-ig tart. A 2010. január 2-án, vagy azt követően hatályba lépett KGFB szerződések esetén a biztosítási időszak a szerződéskötéstől (kockázatviselés napjától) számított egy évig, azaz 365 napig tart. 

Egy biztosítási időszak alatt a szerződést csak érdekmúlás okkal (pl. eladás vagy forgalomból kivonás) vagy a szerződő és a Biztosító közös megegyezésével lehet megszüntetni a KGFB szerződést. 

Amennyiben a biztosítási időszak tartama alatt a kötelező biztosítás díjnemfizetés miatt szűnik meg, az üzemben tartó köteles a szerződését a biztosítási időszak hátralevő részére ugyanannál a biztosítónál megkötni, ahol a korábbi szerződése díjnemfizetéssel megszűnt. Fontos! Az új törvényi szabályozás értelmében a szerződőnek arra az időszakra, amikor a biztosító kockázatviselése nem állt fenn, úgynevezett fedezetlenségi díjat kell fizetnie, amelyet az aktuális biztosító számít ki, és amelynek a MABISZ GKI által meghirdetett egyedi díjszabás az alapja. 

A szerződés hatálya alatt ugyanazon gépjárműre további felelősségbiztosítási szerződés ugyanarra a biztosítási időszakra érvényesen nem köthető. 

Határozott időszakra szóló kötelező biztosítást csak az ideiglenes rendszámmal ellátott gépjárművek esetében lehet kötni (pl. "P", "V", "Z" vagy "E" rendszámok esetén). 

Határozott időtartamra kötött szerződés a biztosítási határnap elteltével automatikusan megszűnik.

A díjfizetés módja és gyakorisága

A kötelező biztosítási díj fizethető havonta, negyedéves, féléves vagy akár éves gyakorisággal is. A díjfizetés történhet csoportos beszedési megbízással, egyéni átutalással vagy postai csekken, azonban csekkes díjfizetés esetén a havi gyakoriság nem választható. 
A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a felek által a szerződésben meghatározott időpontokban esedékesek. Ennek hiányában az első díjrészlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedékes.

A kötelező biztosítás bonus-malus rendszere

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás rendszerében a szerződő (bejegyzett üzemben tartó) jogosult kármentességi kedvezményre (bonusra). A bonus-malus rendszer előnyei és hátrányai mindig a szerződő személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy a káresemény időpontjában a gépjárművet ki vezette. Bonusra az az üzemben tartó jogosult, aki a megfigyelési időszakban legalább 9 hónapig (270 napig) rendelkezett érvényes kötelező felelősségbiztosítással, valamint ezen időszak alatt kárt nem okozott, illetve ha okozott, akkor a biztosító által kifizetett kártérítést visszafizette.

A megfigyelési időszak megegyezik a biztosítási időszakkal. 

Az egyedi kötelező biztosítási szerződéssel rendelkező személygépkocsik esetében a rendszer egy A00 alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll. A rendszerbe újonnan belépő az alapdíjat fizeti, és az "A00" osztályba kerül. Ha a megfigyelési időszakban a szerződő kármentes volt, a besorolása egy osztállyal javul. 

Személygépkocsik és motorkerékpárok esetében egy figyelembe vett kár esetén két fokozatot, két figyelembe vett kár esetén négy fokozatot, három figyelembe vett kár esetén hat fokozatot romlik a szerződő bonus-malus besorolása a tárgyévihez képest. Ha a szerződő négy vagy több figyelembe vett kárt okozott, akkor az M04-es osztályba kerül. 

Tehergépjárművek, autóbuszok, vontatók és mezőgazdasági vontatók esetében egy figyelembe vett kár esetén egy fokozatot romlik a szerződő bonus-malus besorolása a tárgyévihez képest. 

A káresemény mindig azon biztosítási év bonus-malus besorolását érinti, amelyet közvetlenül megelőző kárkifizetési időszakban került sor az adott káresemény kapcsán első ízben kárkifizetésre. Az osztályba sorolás mindig a következő biztosítási év díját határozza meg. A következő megfigyelési időszakban a szerződő előző osztályba sorolása lesz a kiindulási osztály. 

A szerződő által már megszerzett bonus-malus besorolás megmarad, ha a KGFB szerződés érdekmúlás miatt megszűnik, és a szerződés megszűnését követő két éven belül ugyanazon járműkategóriába tartozó gépjárműre új szerződést köt, akár ugyanazon, akár másik biztosítónál. 

Az új kötelező biztosítási szerződés besorolása kizárólag A00 lehet, ha az előző szerződés két éven túl szűnt meg. Díjnemfizetés miatti szerződés megszűnés esetén a besorolás másik gépjárműre kötött szerződésre nem vihető át.

Az új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés besorolása akkor is A00 lesz, ha a szerződőnek már van azonos kategóriára vonatkozó A00-tól eltérő bonus-malus besorolása, de ezen besorolás szerinti szerződés még hatályban van. Amennyiben ezen utóbbi szerződés megszűnik, akkor a megszűnést követő naptól hatályosan érvényesíthető a besorolás az új szerződésen. Addig azonban az A00 besorolás szerinti díjat kell megfizetni. 

A rendszerbe újonnan belépő üzemben tartó szerződése csak A00 osztályba kerülhet.

KGFB biztosítóváltás

A gépjármű felelősségbiztosítást szabályozó törvény minden kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező ügyfélnek lehetőséget biztosít arra, hogy a biztosítási évforduló hatályával biztosítót váltson. 
A szerződések következő évi díjairól (ún. index díj) a biztosító levélben küld értesítést minden ügyfelének. Ezek ismeretében dönthet a szerződő arról, hogy megtartja-e jelenlegi kötelező felelősségbiztosítását, vagy felmondja és újraköti más biztosítótársaságnál. 
A felmondás nem kötelező, csak lehetőség, amennyiben a szerződő elégedett jelenlegi biztosítójának szolgáltatásával és a következő évre meghatározott biztosítási díjával, úgy nincs más teendője, mint a korábbiaknak megfelelő módon tovább fizetni a biztosítási díjat. 
Amennyiben a szerződő valamely okból mégis a biztosítóváltás mellett dönt, a felmondást az alábbiak figyelembevételével kell megtenni: 

1.    A felmondani kívánt szerződés egyértelműen azonosítható legyen, ezért a felmondásnak tartalmaznia kell:

  • a szerződő: nevét, születési dátumát, lakcímét (irányítószámmal);
  • a gépjármű: forgalmi rendszámát, gyártmányát;
  • a biztosítási szerződés számát.

2.    A felmondás csak írásban történhet és jogszerűen kell aláírni (nem természetes személy esetén cégszerű aláírás, aláírási címpéldány mellékletével). 

3.    A felmondásnak be kell érkeznie a biztosítóhoz legkésőbb a biztosítási évfordulót megelőző 30. nap éjfélig, függetlenül attól, hogy személyesen került leadásra vagy postán érkezett. Amennyiben a postai utat választja, akkor javasoljuk, hogy felmondását mindig ajánlott küldeményként postázza. 

4.    A jogszerű felmondás esetén az aktuális felelősségbiztosító a biztosítási évforduló napjáig áll kockázatban, ezért az új szerződés megkötésére is eddig a napig van lehetőség. Ha nem jogszerűen történt az előző biztosítás felmondása, akkor az új biztosítás a gépjármű-felelősségbiztosítást szabályozó törvény értelmében akkor sem tekinthető érvényesnek, ha az díjjal rendezett. 

A bonus-malus rendszert szabályozó rendelet alapján a KGFB szerződések bonus-malus besorolásához szükséges adatokat az új biztosító a - kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényben meghatározott - kártörténeti nyilvántartásból köteles lekérdezni. A lekérdezés az üzemben tartó nyilatkozatában megadott adatok alapján történik. Ügyelni kell az adatok pontos megadására, mert amennyiben a valótlan adatközlés esete áll fenn, akkor a biztosító köteles M04 besorolást alkalmazni. 

FIGYELEM!
 2010. január 1-jétől a törvényi változások miatt új szabályozás lépett életbe a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások évfordulójával kapcsolatban. 2010.01.02. vagy azt követő tulajdonszerzés esetén a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés évfordulója a szerződéskötés (kockázatviselés kezdete) napjához igazodik. 2010.01.02. előtti kezdetű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén a biztosítási évforduló egységesen január 1-je függetlenül attól, hogy a szerződés mikor került megkötésre. 

Kötelező biztosítás - elmúlt évek áttekintése

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (továbbiakban KGFB) a gépjármű üzemeltetése során okozott károkat téríti meg. A kötelező biztosítási díj megfizetése ellenében ugyanis a károkozó helyett áll helyt a biztosító, legyen szó akár összetört gépjármű javíttatásáról, akár a személyi sérülés miatt keletkezett kártérítésről, járadékról. 

Magyarországon 1991. II. félévétől került bevezetésre a szerződéses rendszerű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás. Előtte a benzinüzemű járműveknél a kötelező biztosítás díja a benzinárba volt beépítve (kezdetben 1,20 Ft majd 6,20 Ft / liter mértékben), a dízel üzemű autók éves díja pedig mindössze pár ezer forint volt. A szerződéses rendszer létrejöttekor egy háromoldalú bizottságot hoztak létre, mely az Állami Biztosításfelügyelet (ma Magyar Nemzeti Bank) tanácsadó szerve a kötelező felelősségbiztosítást érintő minden fontos ügyben. Feladatai közé tartozik a szabályozás, az üzletági elszámolások ellenőrzése és az évenkénti díjak megállapítása, ez utóbbi feladatkör ma már a biztosítók által meghirdetett KGFB tarifák helyességének és jogszerűségének ellenőrzésére koncentrálódik. A KGFB biztosítókra és biztosítottakra egyaránt vonatkozó feltételeit jelenleg a 2009. évi LXII. törvény szabályozza. 

1991-ben öt biztosítótársaság kezdte meg a működését ebben az üzletágban: ÁB-AEGON, Colonia, Generali, Hungária, Providencia, melyek közül a Hungária és az ÁB-AEGON együttes részesedése több mint 90 %-ot tett ki. Az üzletágat művelő biztosító intézetek száma időközben ötről nyolcra nőtt. Az új biztosítók: Argosz, OTP-Garancia, és 1998-tól a Közlekedési Biztosító Egyesület, amely az első, aki nem részvénytársasági formában műveli a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást. Az ezt követő években felgyorsult a biztosítók KGFB ágazathoz történő csatlakozása, és az utóbbi években egyre több biztosító kezdte meg az ágazat művelését. 2009. január 1-től már 15 biztosító társaság, 2010-ben és 2011-ben pedig 14-14 társaság kínálta a KGFB termékeit. 2012. évben már 15 biztosító tarifái közül választhattak az ügyfelek, hiszen erre az évre vonatkozóan hirdetett első alkalommal tarifát a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. Ugyan a piaci szereplők köre nem változott, de 2012. október 30-a volt az utolsó alkalom, amikor a biztosítóknak a nyomtatott sajtóban történő díjhirdetésre is kötelezettségük volt. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási törvény új szabályozásának megfelelően, 2013. január 1-től a biztosítók év közben is bármikor hirdethetnek új tarifát úgy, hogy az új tarifa legkorábban a meghirdetést követő 61. napon léphet hatályba. Ezen időponttól a tarifákat a Felügyelet honlapján kell meghirdetni a biztosítóknak, továbbá egyidejűleg közzé kell tenniük a saját és a MABISZ honlapján is. Maradt a szabály, miszerint az új tarifát a biztosítónak az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben is folyamatosan hozzáférhetővé kell tenni. A 2013. évtől megkötésre kerülő KGFB szerződéseknél (legyen az új kötés vagy átkötés) minden esetben az adott szerződés kezdő napján hatályban lévő tarifának megfelelően kell eljárni. 

A 2011. évtől kezdődően megváltozott a KGFB díjkalkulációhoz használt kategória-meghatározás. A korábbi, személygépjárművekre és motorkerékpárokra jellemző motortérfogat alapú besorolást - a 20/2009. (X. 9.) PM rendeletben foglaltaknak megfelelően - felváltotta a teljesítmény alapú kategória-besorolás.

Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta "A népegészségügyi termékadóról" szóló 2011. évi CIII. törvény (Neta tv.) kiegészítéseként a baleseti adó bevezetésére vonatkozó szabályozást. A törvényjavaslat indoklása szerint az egészségügy forrásainak bővítése érdekében került sor az új adónem bevezetésére. A 2012. január 1-től hatályos baleseti adó legfőbb ismérvei:

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény szerinti biztosítási kötelezettség után baleseti adót kell fizetni.

- Az adó mindenkit érint, aki a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény által a KGFB megkötésére kötelezett (az adó alanya a KGFB szerződést kötő személy vagy szervezet).

- Az adó alapja az éves KGFB díj (ideértve a fedezetlenségi díjat is), illetve határozott időtartamra szóló szerződések esetén a határozott időtartamra megállapított díj összege.

- Az adó mértéke az adóalap 30%-a, de az adó nem lehet több, mint a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű.

- Az adó megállapítására, beszedésére, bevallására és befizetésére a törvény a biztosítót kötelezi, ezért a szerződő kötelezettsége az, hogy aktuális felelősségbiztosítója felé az adó összegét határidőre megfizesse.

- A biztosítónak mindig az esedékes díjjal, díjrészlettel együtt kell beszednie a baleseti adó összegét (annyi részletben és olyan arányban, ahogyan a szerződő a KGFB díjat fizeti).

- A szerződő által fizetett összegből először minden esetben az adó kerül kiegyenlítésre (az utalt összeg függvényében egészben vagy részben). Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díj és az esedékes baleseti adó összegénél kevesebbet fizet, akkor a felelősségbiztosító felszólítást fog küldeni a hiányzó biztosítási díj, illetve baleseti adó megfizetésére vonatkozóan.

- A baleseti adóról szóló szabályozás teljes szövegszerkezete megtalálható a KGFB szabályozás menüpont alatt.

Szerződéskötéskor az ügyfeleknek körültekintően kell eljárniuk a KGFB-vel kapcsolatos költségek, terhek kalkulálása során. Általában a KGFB díjkalkuláló programok, illetve előfordulhat, hogy maga a KGFB ajánlat is összegszerűen csak a KGFB díjat (éves és/vagy a választott díjfizetés gyakoriságának megfelelő) tartalmazza. A szerződőnek figyelmesen át kell tanulmányoznia az ajánlatát, és amennyiben azon összegszerűen csak a KGFB díj van feltüntetve, akkor kalkulálnia kell a baleseti adó összegével is, mert a biztosító esedékes díjfizetésre vonatkozó körülményei már az esedékes KGFB díj és az esedékes baleseti adó összegeiről fognak szólni.

Utolsó módosítás: 2017.03.14.